A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. számú törvény alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek bejelenteni:

1. külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
   
   
2. lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,
   
   
3. a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,
   
   
4. a külön tulajdonában lakó személyek számát,
   
   
5. haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.

Az természetes, hogy a saját lakását minden tulajdonos maga köteles fenntartani, azonban egy társasházban közös tulajdonba tartozó épületrészek és helyiségek is vannak, amelyek fenntartását szintén finanszírozni kell. Emellett fizetni kell a szükséges, nagyobb volumenű felújítások költségét is, melyek az egész épületet érintik, és minden tulajdonostárs javát szolgálják (például az épület szigetelése).

Mindezeknek a költségeknek a fedezésére határozza meg a társasház közgyűlése a közös költség éves mértékét, amely a tulajdoni hányadok arányában terheli az egyes tulajdonosokat.

Ennek több oka is lehet. Része lehet a havi fizetendő összegnek vízfogyasztási átalány, ha nincs vízóra, esetleg fűtésátalány. Költséget jelenthet egy kert, lift, tartalékképzés vagy korábbi felújítás is.

Akkor van gond, ha a magas közös költség mellett nem nő a ház tartaléka, és nem szépül a környezet. Ilyen esetben év közben is lehet ellenőrizni a ház gazdálkodását, magyarázatot kérni a közös képviselőtől.

• Víz és csatornahasználati díj
• Szemétszállítási díj
• Áramdíj
• Közös képviselet megbízási díja
• Takarítási költségek
• Fűtési díj
• Kéményseprési díj
• Általános karbantartás
• Biztosítási díj
• Banki költségek
• Felújítási alap

A fent részletezett tételek nem mindegyike merül fel az összes társasháznál, illetve ezeken kívül is lehetnek kiadások, melyek a közös költség részét képezhetik. Ez csupán egy általános tájékoztatás.  Felosztás módjai a következők alapján történik:

• Ft/albetét/hó
• Ft/m²/hó
• Ft/TH/hó
• Ft/fő/hó (nem tanácsos, mert nehéz ellenőrizni)

A közös költség célja, hogy ezekből az összegekből fedezze a közösség a társasház működésével kapcsolatos költségeket. A Társasházi törvény szerint: „24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”

A célbefizetés lényege ezzel szemben az, hogy a normál költségvetésből nem kigazdálkodható beruházásokra a közösség a szükséges pénzt előteremtse. Ez rendszerint úgy történik, hogy a közös költség mellett a közösség meghatároz egy összeget, amelyet össze kell hozniuk. Ezt a költséget felosztják a tulajdonosok között, illetve meghatározzák, hogy mennyi idő alatt kívánják összeállítani. Így adott lesz, hogy mely tulajdonosnak mennyivel kell többet befizetnie a közös költségen felül az adott határidőig. A döntéstől függően történhet részletfizetéssel vagy egyszeri befizetéssel. Fontos, hogy ennek megállapításáról a közgyűlés külön határozatban dönt.

1. Első dolga a közösségnek kiválasztani azt a személyt, aki szimpatikus lehet, mint új közös képviselő.
   Azzal, hogy ki és milyen feltételekkel vállalhatja el a közös képviselői teendőket, a társasházi törvény szabályozza. Lehet akár egy társasházi tulajdonos vagy ezzel foglalkozó vállalkozás, szervezetet.
   
   
2. A közgyűlés összehívását kell kérelmezni.
   Hivatalos levél formájában kell benyújtásra kerülnie a közös képviselő felé. A Társasházi törvény szerint a közgyűlés összehívását a teljes tulajdoni hányad szerinti 10%-kal rendelkező tulajdonosok kérhetik az ok, a napirend és a határozati javaslat megjelölésével.
   
   
3. A közgyűlés
   A levél benyújtását követő 30 naptári napon belül köteles a jelenlegi közös képviselő összehívni a közgyűlést a kért napirendi pontokkal. Amennyiben ezt nem teszi meg, abban az esetben a 30. napot követő 15 napon belül ezt megtehetik, a társasházi tulajdonosok. Ebben az esetben a közös képviselőnek azonnali hatállyal fel lehet mondani, mert nem tesz eleget a közte és a Társasház közt létrejött szerződésnek.

A közgyűlésen fontos, hogy minél nagyobb tulajdoni hányad jelen legyen. Ez történhet személyesen vagy akár meghatalmazás útján is. Egyszerű szavazattöbbséggel megszavazható a váltás.